2002-ben négy feliratot adtak az emlékműhöz: a reformáció három fontos előfutárának (Petrus Waldes, John Wycliffe és Husz János) nevét, és az első női nevet, Marie Dentière (1495–1561) protestáns világi teológus és reformációtörténész nevét is. Nem ez az első alkalom, hogy az emlékművet megrongálták. Március 4-én például feminista aktivisták a "Hol vannak a nők? " feliratot festették a falra. Forrás: Reformatorisch Dagblad, fotó: Facebook
Az előadások a következő témára: "Molnár András bemutatja GENF REFORMÁCIÓ EMLÉKMŰ FÉNYKÉPALBUMÁT. "— Előadás másolata: 1 Molnár András bemutatja GENF REFORMÁCIÓ EMLÉKMŰ FÉNYKÉPALBUMÁT 2 3 4 5 A REFORMÁCIÓ EMLÉKMŰVE - A REFORMÁTOROK FALA 6 AZ EMLÉKMŰ KÖZPONTI SZOBORCSOPORTJA: FAREL, KÁLVIN, BÉZA ÉS KNOX 7 KÁLVIN JÁNOS – A KÁLVINIZMUS NÉVADÓJA "HISZED, HOGY VOLNA OLYAN-AMILYEN MAGYARSÁG, HA NINCS – KÁLVIN? NEM HISZEM" – ILLYÉS GYULA A REFORMÁCIÓ GENFI EMLÉKMŰVE ELŐTT 8 BOCSKAI ISTVÁN – ERDÉLY FEJEDELME, AKI FONTOS SZEREPET JÁTSZOTT A MAGYAR REFORMÁCIÓBAN 9 BOCSKAI ISTVÁN JELMONDATA: "HITÜNKNEK, LELKIISMERETÜNKNEK ÉS RÉGI TÖRVÉNYEINKNEK SZABADSÁGÁT MINDEN ARANYNÁL FELJEBB BECSÜLJÜK. " 10 1606.
A feliratok is erre az eseményre vonatkoznak. Ezt követi Hallgatag Vilmos orániai herceg (1533–1584) szobra, aki hollandoknak a spanyolok ellen folytatott szabadságharcát vezette. A dombormű a németalföldi református tartományok egyességének, az 1579-ben megkötött Utrecht-i Uniónak az aláírását ábrázolja; az afölött látható holland szöveg is erre utal. Végül az utolsó szobor Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelemé, aki a Nantes-i egyezmény felfüggesztése után sok francia hugenottát befogadott országába és 1685-ben kiadta a Potzdam-i Ediktumot, amely ezeknek a befogadottaknak vallásuk szabad gyakorlatát biztosította. A dombormű fogadásukat ábrázolja, az efelett levő német felirat részeket közöl ebből a rendeletből. A fal nyugati oldalán az 1536. május 21-e dátuma olvasható. Ekkor fogadta el Genf, mint önálló köztársaság a reformációt és vezette be a kötelező iskolai oktatást. A fal keleti végénél az 1602. december 12-i dátum utal arra, hogy ekkor támadtak a Savoy-i herceg csapatai az alvó városra, aminek elfoglalását annak lakosai az azt követő nap reggeléig meghiúsítottak.
Ezek oldalfalába Luther és Zwingli nevét vésték. 2002. november 3-án, a reformáció napján az emlékfalra felvésték a reformáció három fontos előfutárának, Petrus Waldesnek, John Wycliffe -nek és Husz Jánosnak nevét, továbbá az első női nevet, a Tournai -ból való Marie Dentière teológusnő és reformációtörténész (1495–1561) nevét is. Az emlékmű megihlette Illyés Gyulát, aki "A reformáció genfi emlékműve előtt" címmel írt verset. [3] Források [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Reformation Wall című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Reformationsdenkmal (Genf) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A magyar reformátusoknak a genfi emlékmű javára tett adományának köszönhetően Debrecen a magyar reformátusság képviselőjét Bocskai Istvánban (1557–1606) jelölte meg, aki a második bécsi béke (1606. augusztus 6. ) megkötésével bíztosította a protestáns vallásszabadságot. Bocskai István magyar ruházata (föveg, gombok díszítette hosszú dolmány, öv, köpeny, csizma) a társadalmi helyzetét tükrözi. A figura alatt Bocskay felírat olvasható. Források: [1] Mur des Réformateurs. [2] Monument international de la Réformation [3] A reformáció emlékműve Genf) (Genf) [4] Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt. [5] A reformáció emlékezete. [6] Négyszáz éve kötötték a bécsi békét. További linkek [1] Essetlen-ségeim [2] Monument international de la Réformation a Genève. Azonosító 29224 Látogatás Frissítve 2021. 03. 05. 18:25 Publikálva 2016. 10. 12. 19:55 Szerkesztések "A reformáció nemzetközi emlékműve 1. " c. alkotás fotói Genf (Genève) településről Feltöltő Azonosító 254819 Feltöltve 2016. 14:48 Felhasználási jogok Nevezd meg!
A reformáció vagy hitújítás a XVI. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház "hibáinak" bírálatával és azokra való válaszként indult mozgalom. A XV-XVI. században végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra (1517. október 31-én a hagyomány szerint kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára), majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstől. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás ("protestálás") miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett.
Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
A lutheri reformáció egyik sajátossága volt, hogy az új hit énekeken, himnuszokon keresztül is terjedt. A felvételek különlegessége: az egyes énekek a hitújítás németországi, valamint a történelmi Magyarországhoz kötődő helyszínein hangoznak el: Wittenberg, Eisenach, Wartburg, Sopron, Pápa, Sárvár, Detrekő, Felsőőr, Dörgicse, Huszt, Debrecen, Kolozsvár és Torockószentgyörgy. A műsorban hallhatjuk: Batizi András: Pünkösdi sequentia 1546 – Jövel Szentlélek Úristen, Luther Márton: Bűnösök hozzád kiáltunk XVI. századi fordítás, Luther Márton: Karácsonyra angyali szózat XVII. századi feldolgozás – Mennybül jövök most hozzátok, Farkas András: A zsidó és magyar nemzetről 1538 – Jertek énekeljünk, Luther Márton: Erős várunk nekünk az Isten XLVI. zsoltár 1560 előtti feldolgozás, Paulus Speratus: Eljött hozzánk az üdvösség XX. századi feldolgozás, Sztárai Mihály: XXIII. zsoltár 1574, Sylvester János: Dicséret a Krisztusnak feltámadásáról 1552 – Krisztus ma feltámadott, Bornemisza Péter: Énekecske gyermekek rengetésére 1565 – Szenteltessék Uram az te szent neved, Szenci Molnár Albert: XLII.