Csökkenthető a vérnyomás teljes kiőrlésű gabona, kenyér, zabkása vagy keksz napi háromszori fogyasztásával. A skóciai Aberdeen Egyetem kutatói a teljes kiőrlésű élelmiszerek szív- és érrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták, eredményeiket a The American Journal of Clinical Nutrition című táplálkozási szaklapban publikálták. A kutatás szerint napi három adag, teljes kiőrlésű gabonából készült étel csaknem olyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint az e célra kifejlesztett gyógyszerek. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Átlagosan táplálkozó, ülő életmódot folytató középkorúakat vizsgáltak A kutatásba középkorú (40 és 65 év közötti) nőket és férfiakat vontak be, akiknek BMI-értékük 18, 5, illetve 35 között volt - azaz volt közöttük normál testtömegű, túlsúlyos és elhízott is. Akiknél korábban szív- és érrendszeri betegséget, diabéteszt, magas vérnyomást vagy pajzsmirigyproblémákat diagnosztizáltak, azokat kizárták a kutatásból. Ugyancsak kizárták azokat, akik már a vizsgálat kezdetekor rendszeresen kiőrlésű gabonát fogyasztottak.
A teljes kiőrlésű cérnametélt felszínén sötét pontok láthatók - a magzatvíz membránjának nyoma. Mi a durumbúza? Sok tapasztalatlan fogyasztó összekeveri a két kifejezést. Ha a teljes kiőrlésű lisztet különféle gabonafélék speciális technológiai feldolgozásának eredményeként nyerik, akkor a durumbúza termékei kezdetben a szelektíven termesztett fajoktól függenek. A fülek a szokásos cséplésen, zúzáson és szűrésen mennek keresztül. Az ilyen lisztből készült termékek azért is egészségesebbek, mert kevesebb keményítőt és több rostot tartalmaznak. Olaszországban az összes búzanövényt grano duro néven említik. A híres durum tészta lisztből készül. A márkák nagyon különbözőek lehetnek - fontos, hogy a csomagoláson "Semolina di grano duro" felirat szerepeljen. Ez egyfajta minőségi jel. Hazai helyes tészta Sajnos az Orosz Föderációban a durumbúzát csak Szaratov régióban, Stavropolban és Altájban termesztik. A kis terület nagysága közvetlenül befolyásolja az ilyen lisztből készült termékek magas költségeit.
Csökkentheti a halálozási kockázatot Egy közelmúltban lezárult nagy létszámú amerikai kutatásban a teljes magvak hatását vizsgálták a halálozásra. Azt tapasztalták, hogy a teljes magvak fogyasztása 17 százalékkal csökkentette a teljes halálozási kockázatot, ezen belül 17 százalékkal a szív- és érrendszeri eredetű, 15 százalékkal a daganatos, 48 százalékkal a cukorbetegséggel kapcsolatos, 11 százalékkal a légzőrendszeri eredetű és 23 százalékkal a fertőzésekre visszavezethető halálozást. A részletesebb elemzések szerint a pozitív hatásért elsősorban a magvakban található rosttartalom volt felelős. A teljes magvak fogyasztásának előnyeit a korai halálozás megelőzése szempontjából más amerikai és európai vizsgálatok is megerősítették. A rostokban szegény étrend bizonyítottan növeli a vastagbél tágulatok, úgynevezett divertikulumok kialakulásának kockázatát. Bár a divertikulózis az esetek többségében tünetmentes, az esetek 10–25 százalékában fájdalom, gyulladás is jelentkezik, divertikulitisz alakul ki.
A növények lektinekkel – amik számunkra mérgek – igyekeznek védeni a magvaikat az utódaikat elfogyasztó élőlényekkel szemben. A korpa A gabonaféléken, főleg a gabona héj részén élősködő mikroszkópikus gombák különféle méreganyagokat, úgynevezett mikotoxinokat termelnek, amelyek jelentős mennyiségben fellelhetőek a különböző gabonából készült termékekben, főleg ha a teljes kiőrlésű lisztből készültek, vagyis korpát tartalmaznak. A mikotoxinok komoly veszélyt jelentenek a humán táplálkozásban és az állatenyésztésben egyaránt. Különösen akuttá teszi a problémát, hogy az élelmiszerszabványok nem fordítanak kellő figyelmet a mikotoxinok jelenlétére, pedig a korszerű táplálkozás érdekében a gabonaipar igen jelentős propagandát fejt ki különböző termékek, így a korpa, korpakészítmények, pelyhek, müzlik, stb. fogyasztásának növelésére. A fent említett gabonaipari termékek különösen ki vannak téve a toxinszennyezésnek. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a gombák által termelt toxinok okozta veszély nem elhanyagolható.
Ezeket az adatok más nagy, összehasonlító vizsgálatok is megerősítették. Daganatos megbetegedések A különböző típusú rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban a teljes magvakra vonatkozó bizonyítékok nem annyira megalapozottak, mint a cukorbetegség vagy a szívbetegségek tekintetében. Egy negyven, alacsonyabb bizonyító erejűnek számító vizsgálat eredményét összesítő tanulmányban azt találták, hogy a teljes magvak fogyasztása mintegy 34 százalékkal csökkentette a különböző – elsősorban emésztőrendszeri – rosszindulatú daganatok kockázatát. Egy 61 000 nő bevonásával végzett, 15 éven át tartó vizsgálatban azok, akik naponta legalább négy-öt alkalommal fogyasztottak teljes magvakból készült ételeket, 35 százalékkal kisebb kockázattal betegedtek meg vastagbélrákban, mint azok, akik napi egy-két alkalomnál ritkábban. Hasonló pozitív eredményeket kaptak a nyelőcsőrák előfordulásával kapcsolatban is. A kutatók azt feltételezik, hogy a teljes magvak magas rosttartalma az a tényező, amely a daganatellenes hatásuk hátterében állhat, legalábbis ami az emésztőrendszeri rákokat illeti.