Nem beszélve azokról, akik ennek köszönhetően korábbi busszal vagy vonattal mehetnek haza a munkahelyükről. Addig is, amíg e követelésünk nem teljesül, mindenkit arra buzdítunk, álljon ki azért, hogy legalább a helyi kollektív szerződés ismerje el munkaidőnek a munkaközi szünetet! SzMDSz
Munkaidő beosztás 2021: mennyi ebédidő jár 2021-ben? Itt találja a munkaközi szünet és az ebédszünet aktuális, 2021. évi szabályait. A pihenőidő 2021-ben is háromféle lehet, így érdemes külön beszélni a munkaközi szünetről, de később a napi illetve a heti pihenőidőről is szót ejtünk majd. A túlóra mellett sok munkavállaló nem elégedett a pihenőidő hosszával. A munkaközi szünet 2021. évi szabályait részletesen taglalja a Munka Törvénykönyve, így minden munkáltatónak és munkavállalónak érdemes tisztában lennie azzal, hogy napközben minden dolgozónak jár minimum 20 perc, maximum 1 óra munkaközi pihenőidő. Ebédszünet 2021: kinek, mennyi ebédidő és munkaközi szünet jár 2021-ben? A túlóra mellett sok munkavállaló nem elégedett a pihenőidő hosszával sem, írásunkból kiderül, hogy pontosan milyen szabályok alapján határozhatja meg a munkáltató az ebédszünet hosszát. Mennyi pihenőidőt kell biztosítani 2021-ben az alkalmazottaknak? A munkaközi szünetet az alkalmazottak általában az ebédjük elfogyasztására használják fel.
Nemcsak a betöltött munkakör, hanem a munkavállaló életkora is befolyásolhatja a munkaközi szünet mértékét, ugyanis az Mt. 114. § (3) b) pontja kimondja, hogy négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a 18. életévét be nem töltött fiatal munkavállaló számára. A munkaközi szünet kiadása Az Mt. § (5)-(6) bekezdései szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni, ettől a munkáltató jogosult egyoldalúan eltérni és a munkaközi szünetet akár több részletben kiadni, azonban a legalább három és legfeljebb hat óra munkavégzést követően biztosított részletnek ebben az esetben is legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meghatározott idősávban a 20 perc tartamú munkaközi szünetet minden esetben biztosítania kell a munkáltatónak, függetlenül például attól, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részének tekinti-e vagy sem.
Ekkor már nincsen komolyabb jelentősége annak, hogy pontosan hány óra hány perctől került kiadásra a szünet, csupán azt kellhet a munkáltatónak vita esetén bizonyítania, hogy a munkavállalók a törvényileg előírt idősávban, a törvényben rögzített munkaközi szünetet tartanak. Ekkor ezt tanúvallomással is meg lehet tenni, vagyis ha a munkavállalók megerősítik, az is elegendő, nem kell, hogy ez feltétlen a jelenléti ívről legyen megállapítható. Dencsi Tibor Jogi szakokleveles közgazdász
A munkaközi szünet jellegéből adódik, hogy a munkáltató például nem tilthatja meg, hogy a munkaközi szünet idejére a munkavállaló a munkahelyet elhagyja. A munkaközi szünetet meg kell különböztetni azoktól az egyéb, munkavégzés megszakításával járó időtartamoktól, amelyeket a különböző munkavédelmi és foglalkoztatás egészségügyi jogszabályok írnak elő. Ilyenek például, a kedvezőtlen munkahelyi klíma esetén előírt kötelező pihenőidő, vagy a képernyő előtti munkavégzés esetére előírt szünetek. Ezek a megszakítások, szemben a Munka Törvénykönyvében előírt munkaközi szünettel, a munkaidő részét képezik. A munkaközi szünet mértéke A munkavállaló részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti munkaideje – hozzászámítva a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is - a 6 órát meghaladja. Tehát, ha például a munkavállaló a munkaidő beosztása szerint 4 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és ezért összesen 7 órát dolgozik, akkor biztosítani kell számára a 20 perc munkaközi szünetet.
Fontos tudni, hogy a 2012-ben életbe lépett új Munka Törvénykönyve a pihenőidő kapcsán háromféle pihenőidő-fajtát is megkülönböztet, ezek a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, illetve a heti pihenőnap. Ezen írásunkban most csak az elsővel foglalkozunk; a munkaközi szünet elnevezés pedig valójában az ebédidőt vagy éppen a cigiszünetet, illetve egyéb rövid napközbeni szünetet jelent. A munkaközi szünet 2021-ben azt a rövid időtartamot jelöli, melyet a munkavállaló fordíthat például étkezésre, így a munkaközi szünet leggyakrabban az ebédidőt vagy ebédszünetet jelenti az alkalmazottak többségének. Fontos tudni, hogy a munkáltató részéről kötelező minden nap biztosítani dolgozói számára a munkaközi szünetet, mégpedig oly módon, hogy az a munkaidő megszakításával történjen. Ráadásul a munkaidő elszámolásakor tudni kell azt is, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. De pontosan mennyi munkaközi szünet jár 2021-ben a munkavállalóknak naponta? Erre a kérdésre a válasz attól függ, hogy hivatalosan hány órában dolgozik a munkavállaló.
Ezek a 10 perces megszakítások nem azonosak a munkaközi szünettel, hiszen az EÜM rendelet szerint nem a munkavégzést kell megszakítani, csak a képernyő előtti munkavégzést, vagyis ennek tartama a munkaidő része, ezáltal fizetett idő. Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkaközi szünet tartama egybeessen a képernyő előtti munkavégzés megszakításával, így a munkaközi szünet ideje alatt, maga a képernyő előtti munkavégzés megszakítása is egyidejűleg biztosításra kerüljön. Konklúzió A munkaközi szünet mértéke és kiadása kapcsán az Mt.
A munkaközi szünet mértéke A munkaközi szünet főszabály szerinti mértéke egyoldalúan nem módosítható, vagyis a munkáltató tájékoztató, szabályzat, utasítás keretében nem rendelkezhet arról, hogy magasabb tartamú munkaközi szünetet ír elő a munkavállalók részére. Az Mt. § (3) bekezdése kimondja, hogy hosszabb tartamú munkaközi szünetről csak a felek megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezhet, mely alapján legfeljebb 60 perc tartamú munkaközi szünetről állapodhatnak meg a felek. Amennyiben megállapodás nélkül kerül kiadásra a törvényes mértéket meghaladó munkaközi szünet, úgy a különbözet a munkaidő részének tekintendő, vagyis a munkáltató díjazást köteles biztosítani a munkavállaló részére. Egyes munkakörökben például a közúti közlekedésben résztvevőkre az Mt-ben szabályozottaktól eltérően alakul a munkaközi szünet mértéke. A közúti közlekedésről szóló 1988. törvény 18/F. § (1) bekezdése szerint amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani, vagyis ezekben a munkakörökben minden külön megállapodás nélkül 30 perc munkaközi szünet biztosítása kötelező a kilenc órát meg nem haladó napi munkavégzésre tekintettel szemben a főszabály szerinti 20 perccel.