Én szeretném, ha szeretettel gondolnátok, miként én akarok az együtt töltött évekre. … Legújabb viselkedésed se tudta elfelejtetni velem valamikori, sokrendbeli jóságodat. Nem vádolok senkit, még a sorsot se, de a hibás nemcsak magam vagyok. Isten áldjon meg benneteket: Ady Endre utolsó levele Brüll Adélhoz · 1912. január 27. Ha egészségem engedné, nyomban kiutaznék; sietni fogok azonban. Istenre kérem, most, mikor mindannyiunkat katasztrófák fenyegetnek, legyen nyugodtabb, okosabb, erősebb, szeretőbb. Megőrjít fenyegetéseivel. Nekünk most kivételesen vigyáznunk kell egymás életére. Higgyen végtelen szerelmemben, gondoljon testvéreire, még elérhető, könnyelmű eljátszást nem érdemlő boldogságunkra. Mihelyest mehetek, rohanok magához. Addig okvetlenül, igazán hosszan, mindenről írok. Milliószor csókolja, kívánja, kéri Ady Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt.
Súlyos, gyógyíthatatlan bőrbetegséget kapott. Diósi élete végéig kitartott mellette, ápolta. Ő sem bocsátotta meg Adynak, hogy fájdalmat okozott az asszonynak. Amikor Léda 1934-ben meghalt, férje nem engedte, hogy sírjára tegyék a Csinszkától érkezett koszorút. Fél évvel később már ő sem élt. Ady Endre búcsúlevele Diósi Ödönhöz 1911 március Kedves Dodó, elutaztam Párisból, hogy egy szanatóriumban, valahol, gyógyulást próbáljak, csak valamennyit is. Ez az utolsó Párisban töltött néhány hét igazolta, hogy három, ilyen rossz idegzetű lény, mint mi, nem élhetünk együtt. Kár mindhármunkért, hogy ezt rögtön az ötödik-hatodik napon, midőn már szinte holtbizonyosan láttam, nem kiáltottam el, s konzekvenciáit nem vontam le. Gyöngeségem, akaratlanságom, szóval: betegségem mentsen ki azért, hogy én állhatatosan hittem a mi régi, igaz barátságunk folytatásában. Nektek s nekem is jobb, hogy elkerültem a személyes búcsúzkodásnak azokat az esélyeit, hogy még nagyobb dühök támadjanak bennünk egymás ellen.
Helyzetük 1903-ra rendeződött, s Adél párizsi dámaként újra megjelent a váradi korzón. Itt találkozott Adyval, a fiatal hírlapíróval, akivel egymásba szerettek. A nő, akit hamarosan Lédaként ismert meg a világ, meghívta szerelmét Párizsba. Ady megérkezett, és beköltözött a Diósi házaspár Rue de Lévis 92. szám alatti lakásába. És innentől kezdve – több megszakítással – évekig hármasban éltek. Diósi Ödön (Dodó) egyáltalán nem volt hajlandó felszarvazott férjként viselkedni, nemcsak tűrte, hanem támogatta is Ady és felesége viszonyát. Diósiék kapcsolata ugyanis alibi házasság volt: Dodó a férfiakat szerette. Megkönnyebbülés volt neki Ady érkezése, akit ráadásul hamar meg is kedvelt. Színházba vagy mulatóba mindig hármasban jártak. A két férfi gyakran egyszerre haragította magára a könnyen felpaprikázódó asszonyt, s ilyenkor véd- és dacszövetséget alakítottak. "S ez a Dodó, hogy szereti ezt az embert, néha féltékeny vagyok rá" – írta egy levelében Léda. Máskor így írt férjéről: "Igen, ő jó, kedves, többé-kevésbé, inkább megértő pajtásom, kivel ki lehet egész jól jönni, ha nem zavarja meg az ember az ő kis privát életét s passzióit. "
A párizsi hármast sokszor kiegészítette Léda húga, Brüll Berta (becenevén Bubi), aki gyakran meglátogatta őket, s aki a változatosság kedvéért szintén szerelmes volt Adyba. A költő, ha Pesten járt, sokszor felkereste a nőt kalapszalonjában, s bizony több volt köztük barátságnál. Bölöni György egyszer pont akkor látogatta meg őket a párizsi lakásban, mikor valami apróságon összevesztek. Feszült, ideges hangulatban találta az egész családot. "Bandi, Léda, Dodó, Bubi: nem beszéltek egymással. Az első nagyobbszerű összezördülés volt a négyük között, mely évek során megismétlődött számtalanszor. Most mindannyian inkább mulattak rajta, mint bosszankodtak. Az ugratások és csipkelődések mestere Ady volt. Ujjaikon számolgatták, hogy ki melyikükkel van éppen beszélő viszonyban vagy haragban". A férj 1906-ban befizette feleségét és Adyt egy földközi-tengeri hajóútra. Innentől számítódik az idill megszakadása. A hajóút után kilenc hónappal Léda halott kislányt hozott a világra. Hat ujjal született, akárcsak Ady.
Nyáry Krisztián Így szerettek ők című magyar irodalmi szerelmes könyvének második kötetében ismét 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. A szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmi történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A szerző Igazi hősök és Merész magyarok címmel megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaszerűek. Festői szerelmek című kötetében 19−20. századi magyar festők párkapcsolatait mutatja be, Fölébredett a föld című könyvében pedig 1848−49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Legújabb kötete, az Életemnél is jobban a 2018-ban megjelent Írjál és szeressél című szerelmeslevél gyűjtemény folytatása. Posztjait a Facebookon ma már több mint 60 ezren követik. A(z) Corvina Kiadó toplistája
Nem hétköznapi sors, amit ezek a társak, többnyire asszonyok vállaltak, és megérdemlik, hogy megismerjük, megőrizzük nevüket, emléküket. Van aztán néhány olyan eset is, amikor sírig tartó, hosszú és boldog kapcsolatról, házasságról szól a történet. Ilyenekről érdekesen mesélni igazán nehéz, de Nyáry Krisztiánnak ez is sikerül. Szép, igényes kivitelezésű könyv, egyszerre könnyed és megható – ajándékozásra kiváló.
Beszélgetések, közös séták, majd titkos légyottok követték egymást. Nem folytatom a banális történetet, annál is inkább, mert szerencsére egy szó sem igaz az egészből. Ha viszont Varga Zsolt levéltári segédfogalmazó és nyugalmazott gátőr nevét Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső koszorús költők nevére cserélem ki, az olvasó érdeklődése talán föltámad, és kíváncsian várja a folytatást. Nyáry Krisztián könyvében többnyire ehhez hasonlóan kezdődnek a történetek, amelyek a magyar irodalom jeles alakjainak sorsfordító szerelmi kalandjait mesélik el gyorsan elolvasható, szórakoztató formában. A műfaj: irodalmi bulvár – vallja és vállalja a könyv előszavában maga szerző is. Aki ennél többet, komolyabbat vár, az a kötet végében található függelékben megtalálhatja azokat a forrásokat, amelyek a hősök életét irodalomtörténeti monográfiák formájában mutatják be. A kötet hátlapján Kálmán C. György irodalomtörténész írja: Nyáry Krisztián írásai nem akarják átvenni az elemzés helyét, viszont odavonzzák a befogadói tekintetet a műalkotás környezetére – azaz, teszem én hozzá, a leghíresebb irodalmi művek és pályák mögé rajzolnak laza csuklómozdulatokkal egy-egy portré részletet.
- Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda meleg férje hármasban éltek Párizsban. - Krúdy Gyula megszöktette szeretője kiskorú lányát és feleségül vette. - Az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával. - Csáth Géza levélben írta meg öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan. - Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele. - Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették el utolsó szeretője leveleit. - Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját. 40 történet sok illusztrációval Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. "Sajnálom, hogy nem most tanítok magyar irodalmat. Nyáry Krisztián szövegeivel nagy sikert aratnék a diákok körében. Netán még az irodalmat is megszerettetném velük. Így maradnak a barátok, akiknek szorgalmasan küldöm a Facebookon megjelent írásokat, bizonyítva velük azt is, hogy ez a közösségi oldal nem csak butaságok terjesztésére való.
2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. Nyílt titkok, rejtegetett anekdoták, melyekből megtudhatjuk, hogy Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is. Molnár Ferenc azért vette el Fedák Sárit feleségül, hogy elválhasson tőle. Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda meleg férje hármasban éltek Párizsban. Krúdy Gyula megszöktette szeretője kiskorú lányát és feleségül vette. Az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával.