A betegség általában tavasztól őszig fordul elő, ami nem meglepő, hiszen ebben az időszakban a gyerekek a nap nagy részét a szabadtéri játszótereken töltik. Ritkábban ugyan, de egy-egy eset télen is megjelenhet. A betegség előfordulását pontosan felmérni nem lehetséges, mivel az orvosok is néha rosszul diagnosztizálják, hiszen a betegségre jellemző kellemetlen kiütések és hólyagocskák könnyen felcserélhetőek az allergia vagy herpesz vírus okozta kiütésekkel. Milyen tünetekkel jár? A kéz-láb-száj betegség általános tünetekkel, hőemelkedéssel és torokfájással jelentkezik. Lappangási ideje 3-7 nap. Később bekövetkezik az étvágytalanság, levertség, végtag zsibbadás és a láz kialakulását követő második napon megjelennek az első kiütések. Azok előfordulási helye általában a száj nyálkahártyája, az arc, tenyér, talp, esetenként az egész test. A hólyagok kellemetlenül viszketnek, néha fájdalmasak lehetnek. A beteg széklete a fertőzés kezdetét követő 4-8 hétig fertőző, ezért a betegség terjedésének megakadályozása érdekében fontos az alapvető higiéniai szabályok szigorú betartása.
#láb betegségei 2015. 02. 12. Módosítva: 2015. 11. 04. A kéz-láb-száj betegség enyhe, kontaktus útján terjedő gyermekkori vírusfertőzés, jellemzői a szájban jelentkező kiütések, amelyek a kar és láb területén is kialakulhatnak és viszketéssel járnak. Kórokozójuk az ún. Coxsackie-vírus. A betegségnek nincsen oki, speciális kezelési módja. A gyermekeknél a kockázat higiénés szabályok betartása révén csökkenthető. Tünetek A kéz-láb-száj szindróma jellemző tünetei: Láz Torokfájás Rossz közérzet, levertség A nyelven, a pofa belső részén és az ínyen jellegzetes hólyagok Viszketés nélküli vöröses felhólyagosodó kiütések a tenyéren, a lábujjak között, vagy a farpofán. Csecsemőkön, kisgyermekeken irritáltság Étvágycsökkenés A fertőzés inkubációs (lappangási) ideje 3-6 nap. Sok esetben a láz az első jel, majd a torokfájás, az étvágy romlása és a rossz közérzet. A láz kialakulását követő 1-2 napon belül megjelennek a szájban, torokban a fájdalmas kiütések. Ezt követi a kézen, a lábon és a farpofákon észlelhető viszketés.
A két betegség nem azonos: az emberek nem kapják el vagy továbbítják az állatbetegséget, és az állatok sem kapnak vagy továbbítanak HFMD-t. Megelőzés A kéz-láb-száj betegségben szenvedők a betegség első hetében fertőzőek, légúti váladékkal terjesztik a vírust. A vírus még hetekig megmarad a székletben. A Mayo Clinic szerint a felnőttek anélkül is terjeszthetik a vírust, hogy tisztában lennének azzal, hogy betegek. Ahhoz, hogy a vírusfertőzést elkerüljük, az egészségügyi szakemberek a következőket javasolják: Gyakori kézmosás meleg vízzel és szappannal, főleg fürdőszoba-használat és pelenkacsere után. Koszos kézzel ne fogdossuk a szemünket, szánkat és orrunkat! A gyakran megérintett felületeket tisztítsa és fertőtlenítse! Kerülje a kontaktust a fertőzöttekkel! Hogyan diagnosztizálható a kéz-láb-száj betegség? Az orvos közelebbről is megvizsgálja a kiütéseket, hólyagokat. A kiütések sajátosak a betegség szempontjából, ezért a gyerekorvosok könnyen felismerik őket. Ritka esetekben torokváladék-tenyésztést kell végezni laboratóriumban, vagy székletmintát kell venni és laboratóriumba küldeni elemzés céljából.
A vírus gyermekközösségekben, bölcsődékben, óvodákban okozhat nagyszámú megbetegedést. Az országban több helyen – ahogy a nyári időszakban szinte minden évben – ismét megjelent a kéz-láb-száj vírus. "A betegség nem bejelentendő fertőző megbetegedés, így számszerű előfordulására vonatkozóan pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. " – tájékoztatott a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a székesfehérvári helyzettel kapcsolatosan. Azt is elmondták: maga a vírusfertőzés a legtöbb esetben enyhe lefolyású, 5-7 nap alatt gyógyul, ugyanakkor gyógyszer vagy védőoltás nem létezik ellene. A betegség általános tünetekkel, hőemelkedéssel, lázzal, étvágytalansággal, levertséggel, bágyadtsággal kezdődik. Először a szájnyálkahártyán és a nyelven jelennek meg a hólyagok, amelyek fájdalmasak. Majd ezt követően jelentkeznek a bőrön a mélyen ülő, fájdalmas, viszkető, gyulladásos udvarral körülvett hólyagok, amelyek aztán a kézen, lábon, tenyéren, talpon, boka, térd tájékon, esetenként a fartájon is megjelenhetnek, illetve az érintett területeken a nyirokcsomók megduzzadhatnak.
Kéz-, láb-, száj-betegség A kéz-, láb-, száj–betegség egy enyhe, fertőző, vírus okozta megbetegedés, amely leginkább kisgyermekeknél fordul elő. Lázas állapot mellett a kezeken, (tenyereken) lábakon (talpakon) és a szájban folyadékkal töltött apró hólyagok jelennek meg, a betegség általában rövid ideig tart, 7 nap alatt többnyire lezajlik, nem szükséges gyógyszeres kezelés, de láz, vagy kifejezett fájdalom esetén lázcsillapító ajánlott a tünetek enyhítésére. Többnyire a tíz év alatti gyermekeket érinti, különösen az óvodásokat, leginkább nyáron és kora ősszel. A kórokozó nem azonos azzal a vírussal, ami a száj- és láb-betegséget okozza szarvasmarháknál, bárányoknál vagy sertéseknél. Egy másik megbetegedés, a "kéz és láb–szindróma", a kezek és a lábak puffadása sem függ össze ezzel a betegséggel. Kiváltó ok A kéz-, láb-, száj-betegséget okozó vírust emberről emberre a köhögés és a tüsszentés, a hólyagban lévő folyadék vagy az orr, torok váladék közvetlen érintése terjesztheti. A vírus a gyermek székletében is jelen van, ezért a WC használat vagy pelenka cserélés utáni nem megfelelő kézmosás szintén terjesztheti a vírust.