Amiket meg lehet, és meg is kell gyógyítani. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint, Kalligram, 2019, 405 oldal, 3990 Ft.
Vagy mi vagyunk őslények, akiknek voltak ilyenek? A fiamat nézve reménykedem, hogy nem. Ugyanakkor talán egészségesebb megközelítés, ha nem csak ez a fontos – talán ezt is üzeni a regény. A golyó, amely megölte Puskint – bátran ajánlom ezt a mondatba foglalhatatlan című regényt az olvasó figyelmébe. Az Aegon-díjjal is jutalmazott Kitömött barbár annak idején engem nem igazán ragadott meg, de nemrég (Kína felé repülve) olvastam a Péterfy-házaspár kínai útinaplóját. Ez vett rá az új regény elolvasására, és azt hiszem, folytatni fogom, ha lesz mit olvasni Gergelytől. Péterfy Gergely (2018) Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint Kalligram Kiadó, Budapest, 2019 432 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft, kedvezményes webshop ár a 3192 Ft ISBN 978 963 468 1076 * * * * * * A könyv kiadói fülszövege Egy regény mindenkiben benne van – állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei.
"[…] az ego maga a halálos komolyság. Mindenki, akit egója hajt, majd belehal a komolyságba. Ki kell nevetni, és azzal összetöröd" (54. o. ) – mondja, és mélyíti magában a kint (vidék-tanulatlanság-ego) és a bent (város-műveltség-szellem) közt az árkot. Műveltsége és tudása azonban vajmi keveset ér az élet emberi oldalán való navigációjában: a herkulesvári Waldstein-ház elvarázsolt kastély, melynek falai közt Olgának (Péter lánya) és később Kristófnak (Olga fia) esélye sincs arra, hogy felnőjön, hogy időben szembesüljön a kinti világ kihívásaival, és hogy megtanulja abban kialakítani saját életüket. Hogy ez kizárólag a politika és történelem által roncsolt polgári ideológia és berendezkedés – és ezek manifesztációjaként Péter tetteinek –, vagy épp a kommunizmus mint diktatúra ellentmondást nem tűrő erőszakossága ellen folytatott harc következménye lenne, nem egyértelmű. A regény nem vagy csak részben tematizálja a problémakört, mely egyébként elengedhetetlen a történelem és a történelmi traumák megértésében: az egyén sorsát a pártállami diktatúrában is az egyén saját, illetve más egyének döntései befolyásolják, és a párt önműködése is az egyes ember tetteiben való alkalmazkodásáról árulkodik.
A jelölés és a kiválasztás menetében is történtek változások továbbá nyilvánosságra került az idei 20-as hosszú lista is, amely izgalmas neveket és műveket tartalmaz. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> A Magvető, a Jelenkor és a Kalligram kötetei közül kerülnek ki májusban a győztesek. A Libri irodalmi díj nevezési kritériumainak 2019-ben összesen 179 könyv felelt meg, a lista 51 kiadó könyveiből állt össze. Erről a listáról választotta ki kedvenceit a Libri által felkért szakmai bizottság. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> A szerzőről PÉTERFY GERGELY művei Péterfy Gergely (Budapest, 1966. október 31. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. Testvére: Péterfy Bori színésznő. Az ELTE latin-ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től 2011-ig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított. 1998-2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője.
Aztán a legszebb almák is kukacosnak bizonyulnak, mindenkiről kiderül valami eltávolító. Olvass bele! ( A könyv további részletei olvashatók a szerző oldalán. ) Péterfy ezzel figyelmeztet is. Bár a kultúra, az értelmiségi lét valamilyen mértékben megőrződik, mégis mindenki sérül a környezet hatásaitól. A történet szereplői viszont ezen kívül nem sok dologban sikeresek. Széthulló családok, a családtagok és barátok között teljes kommunikációs vákuum, elbukások és újrakezdések dőlnek ránk a regény lapjairól. Így aztán könnyen felmerülhet a kérdés: nem lennénk-e boldogabbak, ha inkább sodródnánk az áramlattal? Vajon boldogabbak és sikeresebbek lennének a karakterek, ha energiáikat nem az kötné le, hogy értelmiségiként éljenek? Szeretném hinni, hogy nem ezen múlik. Csaknem tíz éve azért hagytam abba a tanítást az egyetemen, mert nem tudtam elfogadni, amiről a kollégáim győzködtek, nevezetesen, hogy a diplomára hajtó fiatalok ma már nem akarnak értelmiségiek lenni. Talán az lehet a baj, hogy nekik nincsenek ilyen herkulesvári/baltonfüredi csodabogaraik a gyerekkorukban?
A Kalandorok című forgatókönyvéből ugyancsak Paczolay Béla rendezésében készült mozifilm, amelynek 2008 januárjában volt a bemutatója, és elnyerte a legjobb elsőfilm díját. Az Új Színház ösztöndíjasaként írt drámája – A vadászgörény – a 2000. évi pécsi Nyílt Fórumra jelent meg, és 2003-ban rádiójáték készült belőle Solténszky Tibor rendezésében; 2005 szeptemberében az Új Színház mutatta be Bezerédi Zoltán rendezésében. 2002-ben ugyancsak Solténszky Tibor rendezésében készült rádiójáték Családkeresők című mesejátékából, amelyet a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére írt. Meseregényei (Misikönyv, Örök völgy) mágikus fantáziavilágában játékos formában ugyanazokat a problémákat járja körül, amelyet aztán a Halál Budán történeti (2008) tablója jelenít meg. A Buda 1686-os felszabadítása körüli eseményekre épülő regény az esztétikailag megélt lét, az egyén cselekvési lehetőségei és a történelem erejének összefüggéseit tárják az olvasó elé. PhD értekezése, amelyet Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról készített, szolgált a 10 éven át írt Kitömött barbár című regényének alapjául, amelyet 2015-ben Aegon művészeti díjjal ismertek el.
Persze értem, vagy legalábbis érteni vélem az írói szándékot a környezetnek, a világnak a torzító hatásáról, ám egy-két ellenpont szerintem nem gyengítené, hanem inkább erősítené a tendenciát. Az elegáns, gördülékeny stílus, a narráció hitelessége azonban ezeket a lehetséges kifogásokat felülírja. Ennek igazolásaként az ábrázolás egy különösen figyelemre méltó sajátosságát említeném még. Filmnyelven fogalmazva: a plánváltásokat hozom szóba. A Duna túlsó partján sötétlő Börzsöny fel-feltűnő látképe után például egy-egy arcra, jellemző gesztusra irányul a figyelem, vagy az éjszakai Pest madártávlatú látványát követően egy kapualj vagy egy padon ülő alak bukkan elénk. A leírásoknak ebből a következetesen érvényesített lüktetéséből, hullámzásából a remek, és minden esetben jelentésteli közelképeket emelem ki. Ilyen a Duna-parti fürdőzési jelenet során Olga szinte festői tudással kidolgozott hátaktjának a képe, amelyet a gyerek Karl ösztönös vágyakkal teli szemével látunk. És ilyen a kassai galamb közelije, amelyre akkor kerül sor, amikor Péter, hosszú évek után, ellátogat az immár csehszlovákiai városba.
A golyó, amely megölte Puskint Kategória: Könyvajánló Szerző: Péterfy Gergely Kiadó: Kalligram Oldalak: 405 ISBN: 978-963-468-107-6 Példányszám: 1 Elhelyezkedés: Felnőtt részleg Kiadás éve: 2019 Megtekintések száma: 204 Előjegyzési állapot: Elérhető Elérhetőség: 10/10 Leírás Az ajánlót írta: Farmasi Alexandra Egy regény mindenkiben benne van – állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péterfy Gergely új regénye, amely a nagysikerű Kitömött barbár méltó párja. Hozzáadás dátuma: 2019. december 06. péntek
Péterfy erre a fiktív kiadványra tett meglehetősen kidolgozatlan hivatkozással igyekszik alátámasztani azokat a narratológiai szempontból kifogásolható gondolatfutamokat, amelyekben Waldstein Péter kultúrtörténeti eszmefuttatásairól olvashatunk. A regény néhány fejezetét leszámítva az egyes szám első személyű narratíva csak látszat. Annál is inkább, mivel Karl nemcsak összeállítja a szereplők múltját, de még a gondolataikat és a köztük zajló párbeszédeket is kitalálja. Péterfy énelbeszélője omnipotens elbeszélővé avanzsál: néha eszébe jut, hogy ő ezeket a dolgokat nem tudhatná, ilyenkor rendszerint (apjától) származó értesüléseire hivatkozik, de a múlt feltárása során semmi nem korlátozza mindentudását. Rekonstruálja Olga és apja múltját és gondolatait, majd Kristóf születésekor belép a saját életidejébe. Érdekes, hogy ekkor kezdenek el fogyni az információi. Az énelbeszélő központi témája egyértelműen az Olga iránti vonzalom lenne – érthetetlen, hogy a narrátor érdeklődése mégis miért Waldstein Péter felé fordul, mondhatni, kultúrtörténeti eszmefuttatásainak szócsövévé válik.
Nem is beszélve arról, hogy az egyének megélt történetei írják a történelmet, és az egyén az, aki a traumát a hatalom vélt vagy valós elnyomásához engedelmesen igazodva hallgatásával továbbörökíti a következő generációra. (Ez egy az egyben ugyanaz a kérdés, mely Szilasi László Luther kutyái című műve kapcsán is feltárható. ) Péter a polgári lét csődjének tapasztalatát, a felsőbbrendű műveltség és gondolkodás, a szellemi munka és kényelmes élet derékba törése miatt felgyülemlett frusztrációt, védtelenség és kiszolgáltatottság érzetet és a felsőbbrendűség tudatával kevert sértettséget örökíti Olgára. A Waldstein-ház illuzórikus közeg, amennyiben alig van kapcsolata a valósággal, így nem csoda, ha Olga a gyermekkori (anyja elvesztése) és felnőttkori (a férje elvesztése) traumáit egy bántalmazó kapcsolatban, és a fájdalom és tehetetlenség érzet elnyomását célzó, az űr betöltését mohón vágyó alkoholizmusban igyekszik feloldani. "[…] sem nem anya, sem nem feleség, sem nem gyerek, de még fel sem nőhetett, bár megöregedett már.