A fentiek mellett a haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye. A haszonélvező jogainak és kötelezettségeinek ismertetése után, nézzük a dolog tulajdonosára vonatkozó szabályokat. A tulajdonos egyik legfontosabb jogosítványa, hogy jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől abban az esetben, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha ennek ellenére a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a tulajdonos a bírósághoz fordulhat és kérheti a haszonélvezeti jog gyakorlásának a felfüggesztését a biztosíték adásáig.
Nincs erről semmi hivatalos papír, vagy megállapodás, írásban. alfateam 2018. 06:55 Igen kirakhatnak. 2018. 06:53 Megtehetik. A haszonélvező rendelkezik az ingatlannal a haszonélvezet fennállása alatt, a tulajdonos ezen jogival csak annyiban élhet, amennyiben a haszonélvező azokkal nem akar. Vagyis igen, kirakhatnak a saját házadból is. A mostohanagymamád a haszonélvezeti jogát nem adhatja át másnak, de a jogok gyakorlását átengedheti annak, akinek akarja, pl. a gyermekének is. Ha a mostohanagymamád azt akarja, hogy a gyereke lakjon ott és ne Te, akkor ehhez joga van. Ha meghal a mostohanagymamád, akkor a haszonélvezet megszűnik, és Te rakhatod ki az ingatlanból, mint tuldajdonos, a gyerekét. A hagyatéki tárgyalás irreleváns, hiszen az nem érinti az ingatlant semmilyen módon: a tulajdonjoga eleve a tied teljesen, a haszonélvezet meg már most is megvan, ha jól értem. Azért ez nem olyan egyszerű, hogy csak úgy lecserélik a zárat, és kiraknak: ha önként nem hagyod el, amihez jogod van, feltételezem jogcímmel laksz az ingatlanban, mert nagyapád megengedte, akkor kérhetsz birtokvédelmet, és csak per indításával költöztettethetnek ki jogszerűen.
Persze, itt nem a mostohanagymama gyermeke, hanem a mostohanagymama véleménye számít. 2018. 08:48 drbjozsef: Értem. Köszönöm a választ! Már csak az a kérdés, hogy ha, egy esetleges perben, a bíróság előtt előadom, hogy nincs hol laknom, akkor az érdekelni fogja a bíroságot, vagy azt mondják, hogy akkor menjek az utcára, vagy béreljek valamit magamnak, ahol tudok lakni? 2018. 07:54 Nincs rá szükség. Szívességi lakáshasználatodat az bizonyítja, hogy hogy együtt laktál vele. Ez akkor is így van, ha se papír nincs erről, de még csak szóba se került soha: a ráutaló magatartás, hogy nem jelentett fel azonnal a beköltözésedkor, bőven elég. De ez ne tévesszen meg: ha perrel raknak ki, akkor nyersz néhány hetet-hónapot is akár, de elveszted a perköltségeket, és az esetleg további károkat, amit a bíróság megítél (pl. ha felszólítottak írásban kiköltözésre, és nem tetted, többlethasználati díjat követelhetnek). És el fogod veszíteni a pert, ez ugye nem is kérdés. 2018. 07:34 drbjozsef: Igen, de mivel meghalt a nagypapám, hogyan bizonyíthatom be, hogy megengedte?
"A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. " A haszonélvező eldöntheti, hogy saját maga akarja az ingatlant használni, hasznosítani, vagy esetleg ezt másnak átengedi. A haszonélvező mellett a tulajdonos érdekeit is védi a törvény Ha a haszonélvező nem maga akarja használni az ingatlant, a tulajdonos érdekeit is védi a törvény, ugyanis korlátozza a haszonélvező jogát az alábbi módon: "Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt. " Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha a haszonélvező bérbe akarja adni a lakást, amiért mondjuk havonta 150 ezer forint bérleti díjat kér, akkor a tulajdonos akár ingyen, akár ennél olcsóbban használhatná az ingatlant. Ebben az esetben a tulajdonos azonos feltételek mellett válik elsődlegesen jogosulttá a lakás használatára.
A tulajdonos jogosult a lakás feletti rendelkezési jog gyakorlására, ami azt jelenti, hogy például eladhatja a lakást. A lakás tulajdonosának megváltozása azonban – a haszonélvező e jogról való lemondása hiányában – önmagában nem szünteti meg a haszonélvezeti jogot. A tulajdonosnak lehetősége van még a lakás megterhelésére (pl. jelzálogjog alapítása). Tulajdonosként továbbá ellenőrizheti, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant. Dr. Géczi Beatrix ingatlanjogász és cégjogi szakértő Géczi & Géczi Ügyvédi iroda 1024 Budapest, Margit krt. 15-17. I/3. Tel. : 06 (20) 9786030 E-mail: [email protected] Szakterületem az ingatlanjog, a kereskedelmi jog (klasszikus kereskedelmi szerződések, fogyasztóvédelem, társasági jog - ideértve a végelszámolás szabályait -, csőd- és felszámolási jog és az értékpapír jog) valamint a családjog. Ügyvédi irodánk professzionális képviseletet biztosít adóügyi és egyéb peres eljárásokban. A megjelent szakértői cikkekkel kapcsolatos további kérdéseit a [email protected] e-mail címen teheti fel.
A tulajdonos jogosult arra, hogy saját maga használja, hasznosítsa a tulajdonát, a dolog birtokát, használatát vagy a hasznok szedésének jogát másnak átengedje. Jogosult továbbá a dolgot megterhelni, biztosítékul adni. Ez történik például jelzálogjog bejegyzés esetén is. Jogosult a tulajdonjogot másra átruházni, így például azt eladni, vagy elajándékozni. Mire jogosult a haszonélvező? A haszonélvező jogosult a birtoklásra, használatra, hasznosításra és a hasznok szedésére. Nem jogosult viszont az ingatlan feletti rendelkezésre, vagyis ő nem terhelheti meg a dolgot, nem ruházhatja át a tulajdonjogot másra. Ki az úr a háznál, vagyis kinek erősebbek a jogai? Láthatjuk, hogy mind a tulajdonjognál, mind a haszonélvezeti jognál fel van sorolva részjogosítványként a birtoklás, használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga. De akkor mégis ki jogosult ezekre: a tulajdonos vagy a haszonélvező? A tulajdonos keze igencsak meg van kötve, ha a tulajdonában lévő ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn.