Ismerd fel az idézet alapján! "Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. " Radnóti Miklós: Nem tudhatom...
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Petőfi Sándor életútja és pályaképe, művei (pl. A Tisza); a nagy irodalomtörténeti korszakok között való tájékozódás; a verselemzési szempontok, az irodalmi fogalmak – köztük a költői eszközök – ismerete. A tanegység feldolgozása után megismered Petőfi Sándor tájköltészetét néhány művének elemzésén keresztül, el tudod helyezni a többi magyar költő között, akik még írtak ebben a témakörben, megismered a tájábrázolás magyar irodalmi hagyományait és a Petőfit követő, tájábrázolást is alkalmazó költőtársakat, ezzel azt is gyakorlod, hogyan köss össze alkotókat és különböző irodalmi korokat, a szövegalkotási és elemzési képességeid is fejlődnek, az irodalmi tudás mellett földrajzi, néprajzi és kulturális ismereteket is szerzel. Képzelj magad elé egy tájat, ahol jól éreznéd magad! Figyelj a részletekre! Talán hegyeket látsz, felhők övezte csúcsokkal, fenyvesekkel? Vagy sík vidéket pásztáznak lelki szemeid? Lágyan ringó búzatáblákkal, vérpiros pipacsokkal?
S a vers végén már "hegycsúcsnak" látja a katona orrát, "mely a bús arcok völgyein szökell" s "ijesztő, néma beomlott kútnak szája fekete gödrét". Egyik hazafias versében vörösmartyas pompájú képpel nevezi a magyart "a földgömb koldusá"-nak. Költők méltatásánál külföldi mintaképeikről is szót szokás keríteni. Némelyek Kosztolányi mesterét Rilké-ben vélik megtalálni. Állításuk téves. A szobrászi plasztikával kalapácsozó, másutt scholastikus agyafúrtsággal, bár remek elmélyülésekkel terhes német lírikus és Kosztolányi csak annyi közösséget mutatnak, mint bármely más két modern költő, akikben túlságosan finom az idegmunka érzékenysége. Kosztolányi inkább a Werfel-típus képviselője, melyet formában a lázas, távoli asszociációk, ideges, aláhúzott ismétlések (Werfel: Wir sind!, Kosztolányi. Valami van! ), tartalomban az emberi szolidaritás érzésének kimélyítése jellemez. Utóbbira Kosztolányinak inkább régebbi köteteiben találunk kitűnő példákat.
"Előgyakorlat" egy versklip készítéséhez (ld. ) – egyelőre csak elméletben Íme egy komplett, kidolgozott óraterv az első próbálkozásokhoz: Ady Endre: Párisban járt az Ősz Fejlesztési területek: Befogadói képességek, belső képteremtés, kreativitás, elvonatkoztatás, a szimbólumok, költői képek felfejtésére való képesség, az elsődleges és mögöttes jelentés észlelése a ráérzés szintjén. Együttműködési készség. Az óra didaktikai feladata: Költői szöveg továbbgondolásán alapuló kollektív alkotómunka. A tanítandó ismeretek: A "lírai én" mint a korszak verseinek fontos eleme fogalmának mélyítése. A szimbólum fogalmának bővítése, mélyítése, az évszak- és napszakszimbolika ismétlése. A házi feladatban a szóképek, alakzatok ismétlése; szerepbe helyezkedés. Módszerek, munkaformák: Asszociációs játék, gondolattérkép, tanulói referálás, tanári magyarázat, versbemutatás, csoportos alkotómunka. A házi feladatban: szerepbe helyezkedés. Eszközök: Tankönyv, füzet, tábla, interaktív tábla, megírt cédulák fogalmakkal.
Roppant előnye viszont, hogy a tanár szenvedése a miénkkel egyenesen arányos, ha másért nem, ezért megéri. 4. Kerülőút: Körülbelül sejtjük, hogy mit vár el a tanár ("életrajz tilos", "költői eszközök", stb. ), s mivel legalább egy kettest szeretnénk írni, amire a tanártól persze minimum négyest várunk, "gondolta és egye meg a fene", nekilátunk. A korábbi elemzéseinkhez írt kritikai megjegyzéseit természetesen nem vesszük elő, csak nem fogjuk megfontolni, amikor már úgyis "belőtt" minket kettesre? Ezen alapállásból a következő megoldások születhetnek: Ha a feladat egy Arany-ballada elemzése, a dolgozatunk első mondatában szögezzük le, hogy az adott mű egy ballada. A ballada műfajáról ne írjunk, hiszen azt a tanár is ismeri, vagy ha mégis, kizárólag a terjedelem növelése miatt, de lehetőleg felületesen, hiszen a kerülőutat járók már tudják, hogy a tanár szereti ugyan saját szavainak "visszaböfögését", de azt az "önálló munka", az "egyéni észrevételek" áligényével leplezi. Miután rögzítettük, hogy a ballada az ballada, meséljük el a történetét (jó hosszan), majd a dolgozat végén közöljük elegánsan, hogy "a költő költői eszközöket használ: metafórát, balladai homályt".
Milyen kísérőzenében gondolkodtok? A versben való elmélyülés, személyessé tétel, továbbgondolás. Annak megláttatása, hogy Ady korát megelőzve, már a 20. század elején egészen modern verstechnikákat alkalmazott, az asszociációkra épített a képekkel, szimbólumokkal "Filmes" alkotómunka, fantáziajáték. Csoportmunka. Interaktív tábla. A feladatismertetés alatt kivetítem a szempontokat és a T-ábrát a fejléccel. Ugyanennek nyomtatott változatát kapják az egyes csoportok. Fontos, hogy a munka a vers alapján történjen, minden mozzanat bizonyítható legyen a vers kifejezéseivel! 15. A vers meghallgatása, szemmel követése a tankönyvből Tanári bemutatás A versre koncentrálás (nem először hallják már) Frontális Tankönyv Tk. 13. o. 16-30. A feladat kidolgozása. Figyelemmel kísérés, igény szerint segítés, biztatás. A kiosztott megoldólapok 30-40. A csoportok szóvivői ismertetik a klipforgatókönyvek terveit. Meghallgatás, vitára bocsátás, kérdések stb. Szempont: valóban a vers szövegére épül-e az elgondolás?
Okostankönyv