Annak ellen�re, hogy az angliai csat�t a Kriegsmarine vezet�i k�z�l t�bben – p�ld�ul Karl D�nitz �s maga Raeder is – ellenezt�k, a G�ring vezette Luftwaffe m�r a Seel�we hadm�velet kidolgoz�sa el�tt, j�lius 10-�n csat�t kezdem�nyezett a La Manche-csatorna felett. Az els� �tk�zeteket a k�t birodalom m�g a tenger felett v�vta meg, ennek sor�n pedig a n�met Junkers Ju 87-es bomb�z�k, ismertebb nev�k�n a "Stuk�k" akkora vesztes�geket okoztak a brit flott�nak, hogy az Admiralit�s hamarosan le�ll�totta a csatorna forgalm�t. A Royal Air Force defenz�v�ba szorult, a n�met Messerschmidtek �s a brit Spitfire vad�szg�pek pedig hamarosan London �s a t�bbi brit nagyv�ros eg�n �tk�ztek meg; a hiedelemmel ellent�tben ekkor a n�meteknek m�g nem �llt sz�nd�k�ban a civil lakoss�g bomb�z�sa, s�t, Hitler augusztus elej�n �ppen olyan direkt�v�t adott ki, mely hat�rozottan �vta t�bornokait a polg�ri c�lpontok t�mad�s�t�l. A Luftwaffe legf�bb c�lja a radarok kiiktat�sa, �s a Royal Air Force t�rdre k�nyszer�t�se volt, a t�mad�sok pedig olyannyira sikeresnek bizonyultak, hogy a brit l�gv�delem augusztus v�g�re a kapitul�ci� sz�l�re sodr�dott.
3. 1940. között mindössze egyetlen olyan hét volt, amikor a RAF-nak nagyobbak voltak a veszteségei, mint a Luftwaffénak. A németek az angliai csata során közel kétszer annyi gépet veszítették, mint a britek. Az 1733 német géppel szemben a britek veszteséglistája 915 repülőt tett ki. 4. Bár Churchill 1940. augusztus 20-én a brit alsóházban elhangzott híres mondata ("Az emberiség viszályai során soha nem köszönhettek ilyen sokat ilyen keveseknek") téves feltevéseken alapult, mivel a RAF állománya meghaladta a Luftwafféjét, a brit kormányfő szavai hozzájárultak az Egyesült Királyságot utolsó erejükkel megmentő "kevesek" mítoszához. 5. Az angliai csatában a brit légierő nem csak britekből állt: a pilóták között voltak ausztrálok, új-zélandiak, kanadaiak, dél-afrikaiak, rhodéziaiak, franciák, belgák, csehek, lengyelek, amerikaiak és írek is. A RAF az angliai csata alatt két lengyel, valamint egy cseh vadászrepülő-századot is felállított. A légi háború legeredményesebb RAF-pilótái között egy cseh fiatalember, Josef František is helyet kapott.
Légvédelmi ballonok London felett (1940) Befolyásolta még az angliai csata végkimenetelét az is, hogy míg a német repülők a ki- és berepülés időtartamával kalkulálva csak rövid ideig tartózkodhattak az angol légtérben, addig a brit gépek naponta többször is bevetésre indulhattak. Szintén fontos tényezőnek bizonyult, hogy míg a Nagy-Britannia felett lelőtt német gépek pilótái ha túl is élték a kényszerleszállást mindig fogságba kerültek, addig az angol pilótákat általában sikerült megmenteni. Mindenesetre a "Blitz -nek" nevezett légi-háború - mely igazából csak szeptember 7-én vette kezdetét az angol nagyvárosok ellen - a szigetország végső tűrőképességét feszegette. Szeptember 15-én (egy vasárnapon) a Luftwaffe a legnagyobb támadását indította London ellen (aznap 56 német gép veszett oda), majd következett Coventry (egy közép-angliai kisváros) földig bombázása. Több angol nagyvárosban egész lakónegyedek álltak lángokban. Aztán elé rkezett szeptember vége és Hitler kezdte belátni: nem tudja megsemmisíteni az angol légierőt, sőt a Luftwaffe veszteségei már olyan nagyok, hogy ha folytatja a támadásokat, azzal kétségessé teszi a háború folytatását is.
rgo59 válasza 1 éve Szeptember végére a nappali bombázások egyre ritkultak, majd október 6-ától a bombázók már csak éjszaka tűntek fel London felett. Ezek sok civil életét oltották ki - brit becslések szerint 40 000-ét[2] -, de Anglia védelmi képességeit nem csökkentették számottevően. Nappal már csak bombával felszerelt vadászgépek támadták az angol repülőtereket, de idővel ezeken a bevetéseken is egyre több német pilótát lőttek le. Az időjárás rosszabbra fordulásával a bevetések száma is csökkent, végül a nappali bevetések október végére teljesen megszűntek. 0 kovpet1991 Az, hogy a légierő bevetésével önmagában megnyerhető egy csata, még ha a háború nem is. 0
A második világháború és valószínűleg az egész világtörténelem legnagyobb légi háborúja 1940 július 10 és október 31 közt zajlott Nagy-Britannia felett. A németek meg akarták semmisíteni az angol légierőt, hogy aztán a Seelöwe hadművelet keretében partra tudjanak szállni a szigetországban. Hitler végső célja Nagy-Britannia teljes megszállása és kincseinek, gyarmatainak megszerzése volt. Ám az angolok pontosan tudták, hogy megmaradásuk a tét, így mindenre elszánták magukat, majd május 10-én egy erőskezű, határozott miniszterelnököt iktattak hivatalba: Winston Churchillt. Az új vezető sikerre vitte harcukat, melynek végén így nyilatkozott: Soha még az emberi konfliktusok történetében nem köszönhettek ilyen sokan, ilyen sokat, ilyen keveseknek De hogyan is kezdődött az egész? Hogyan tudott nyerni Anglia a hírhedt Luftwaffe felett? A lebombázott London egyik utcája (1940) A hitleri német hadsereg 1940 tavaszán nagy sikerrel és villámgyorsan rohanta le Nyugat-Európát, vagyis a Benelux államokat és Franciaországot.
Források szerint a Luftwaffe legkevesebb 600 vadászgépet és 400 egyéb repülőt vesztett az angliai csatában. Márpedig a Führer még csak azt követően tervezte megtámadni a hatalmas Szovjetuniót, amihez nagyon sok harcképes bombázóra és vadászgépre volt szüksége. Végül szeptember 17-én hivatalosan is elhalasztották az Oroszlánfóka hadműveletet, noha Anglia bombázása még egy hónapig intenzíven folytatódott (október 6-tól már csak éjszaka). Az angliai csata 43 ezer brit életet követelt ugyan, de egységbe kovácsolta az angolokat és megszülte bennük azt az elhatározást, hogy bármi áron legyőzzék Hitlert. Alig 10 hónappal később, 1941 augusztus 10-én megszületett az Atlanti Charta, az amerikai-brit-szovjet összefogás mely végül 1945 tavaszára diadalt aratott Németország felett. Harmat Árpád Péter Ha tetszett a poszt kövess bennünket a Facebook -on is! 2017. -05. 04. (8:46)