A korábbi eredményekhez hasonlóan a legtöbb azonosított részecske polietilén anyagú, de emellett polipropilén, polisztirol és poli(vinil-klorid) (PVC) is kimutatható volt. A "Mikroműanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése" címet viselő állami támogatású projekt keretében hazánk legnagyobb állóvizét, a Balatont és annak fő táplálóját, a Zala folyót is vizsgálat alá vették. A környezetanalitikában élen járó Wessling Hungary Kft. az elmúlt években több alkalommal is megmérte több hazai folyó mikroműanyag-tartalmát. Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok jelentős része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol azonban biológiai lebomlásuk nem történik meg.
Főként a középső medence esetében, a Balaton-felvidék festői tájain barangolva lehet felejthetetlen élményekben részünk egy-egy ilyen kirándulás alkalmával. Kép: Aszófő, Almás-forrás A Balaton számos vonzereje körül kétségkívül legmeghatározóbb a víz. Ez magában foglalja a tó környékén fellelhető termálvizeket és az arra épülő idegenforgalmi szolgáltatásokat is. A közeli karsztterületek felszín alatti vizei a tóhoz hasonlóan érzékenyek a változásokra. Gondoljunk csak arra, amikor a bakonyi bauxitbányászat karsztvízmentesítő munkálatainak hatására 1982 és 1998 között eltűnt a víz a Tapolcai-tavasbarlangból és több közvetlenül a Balatont tápláló patakból (Világos-patak, Lesence-patak) is. A beavatkozás súlyosan érintette a tó egyik fő karsztvíztározóját is. A Balaton vízgyűjtő területén 3 karszt, 1 termálkarszt és 1 porózus termál felszín alatti víztest található. Kép: pixabay, ivabalk - Hévízi Tófürdő Felszíni és felszín alatti vizeinkre az emberi tevékenység több aspektusa is jelentős hatást gyakorol.
Anélkül is érezzük felelősségünket ivóvíz és egyéb édesvíz készleteink megóvásában, hogy részletesebben elemeznénk a növénytermesztés, az állattartás és vizeink mesterséges szabályozásának veszélyeit. A vízügyi szakterületen dolgozó számos szakember foglalkozik mindennap a Balaton és hazánk teljes vízkincsének megóvásán, az infrastruktúra karbantartásán és fejlesztésén. Élővizeink bonyolult és összetett ökoszisztémák, így kiemelt figyelemmel kell gondoskodnunk róluk nap mint nap, hogy még hosszú ideig élvezhessük ne csak a strandolást és a nyári vízpart adta örömöket, de kedvenc tavunk kristálytiszta vizét is. források:, wikipedia,,, Nekem a Balaton a YouTube-on! Nekem a Balaton az Instagram-on! Nekem a Balaton a Facebook-on!
A Balaton természetföldrajzi leírása: A Balaton hazánk nyugati részén, a Dunántúl közepén fekszik. A tó, területét illetően Közép-Európa legnagyobb tava. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal" képződmény, kora 18-22 ezer évre becsülhető. Felülete kereken 600 km 2, hossza 78 km, átlagos szélessége 7, 7 km. Víztömege mintegy 2 milliárd m 3, átlagos mélysége 3, 3 m. A tó és környéke páratlan természeti kincs, hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területén fekszik. A napsütéses órák száma évente a 2000 órát is meghaladja. A Bakony és az Alpok közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe. Vize selymes, lágy, oxigénben dús, Ca, Mg hidrokarbonátos. A víz hőmérséklete sekély mélysége folytán gyorsan követi a levegő hőmérsékletét, ami július hónapban a legmagasabb. Nyaranta nem ritka a 23-25 o C vízhőmérséklet. Partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és a mólókat - kereken 235 km. Vízgyűjtő területe 5775 km 2. Fő tápláló vízfolyása a nyugati oldalon beömlő Zala, melynek vízgyűjtő területe a teljes vízgyűjtő terület 45%-a.
században is kedvelt gyógy turisztikai célpont volt. A víz jót tesz a fájós deréknak, hátnak, végtagoknak is, nincs más dolgunk, csak befeküdni a jótékony vízbe! A következő oldalon folytatom! 4. Kiszáradt a Balaton Bármennyire is hihetetlennek tűnik, de tényleg így van, a Balaton a történelem során nem egyszer kiszáradt már. 1867-ben például olyan alacsony volt a vízszint több helyen, hogy simán át lehetett gyalogolni a déli partról az északira. Szerencsére ma már a víz szintje stabil, hála az emberi beavatkozásnak. 5. A Balaton vize folyamatosan cserélődik A víz cserélődéséhez pedig csupán két évre van szükség. A fölösleges vízmennyiség a Sió csatornán vezetődik le, melynek zsilipjével szabályozható a tó vízszintje. A Balatont pedig a Zala folyó táplálja, ezen kívül még nagyjából 30 kisebb állandó és időszakos vízfolyás torkollik bele. 6. A Balaton környékén rejtélyes sírköveket találhatunk Sokan nem tudják, de Balatonudvar környékén számos rejtélyes sírkövet találhatunk. A sírkövek szív alakúak, feltételezések szerint a 1800-as évek elején készültek, azt azonban mind a mai napig nem tudja megmagyarázni senki, hogy miért készítették, és miért ilyen a formájuk.
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának és persze a magyar lakosság nyári-téli élményeinek is meghatározó eleme. Élővilága rendkívül gazdag, a tavat övező változatos geológiai adottságok pedig csak tovább növelik a táj vonzerejét. A Balaton minden évben tízezrek számára nyújt pihentető vagy éppen szórakoztató, megunhatatlan élményeket. Most induló sorozatunkban azt nézzük meg, hogy mindehhez mire van szüksége kedvenc tavunknak. Miből táplálkozik, honnan és milyen formában érkezik vízutánpótlása és hova kell elutaznunk, ha egy-egy Balatonba ömlő folyót, patakot, vízgyűjtő területet szeretnénk megismerni és persze készíteni egy remek fotót a családi archívumba. A Balaton tektonikus eredetű, 77 km hosszú és átlagosan 3-4 méter mély ároktó. A tó kb. 600 km2-es vízfelületéhez több mint 5000 km2 vízgyűjtő terület és azon 90 különböző vízfolyás, 11 felszíni és 15 felszín alatti mesterséges vagy természetes állóvíz tartozik. A sok kedvező földrajzi, geológiai, időjárási és egyéb körülmény együttes eredménye pedig Európa egyik legnépszerűbb, csodálatosan tiszta és kiváló vízminőségű édesvízi tava, a Balaton.