rossz lakásviszonyok, higiénia) Az éhezés epigenetikus hatásai: a DNS nukleotidjaihoz kapcsolódó metilcsoportok (az ún.
Az embrionális szakasz a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A méhen belüli fejlődés szempontjából ez a legkritikusabb időszak, a szervezet ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Amennyiben ebben a fázisban a fejlődő embriót külső ártalmak érik, súlyos szervi rendellenességek alakulhatnak ki. A magzati szakasz végére a magzat növekedése és a szervrendszerek fejlődése általában eléri azt a szintet, hogy az újszülött az anya testén kívül is életképes. A szakasz időtartama a terhesség nyolcadik-kilencedik hetétől a születésig tart, átlagosan 30 héten keresztül. A megtermékenyített petesejt ( a zigóta) fejlődését a belső és a külső tényezők együttesen határozzák meg. A belső tényezők közé tartozik az emberre jellemző genetikai kód, illetve az anya és apa tulajdonságainak genetikai összegződéséből származó specifikus tulajdonságok. A külső tényezők közé az anya szervezete által biztosított hatásokat és feltételeket (pl.
Csíra szakasz A méhen belüli fejlődést sok pszichológus tartja a születés utáni emberi fejlődés korai leképeződésének. Ennek három szakasza van: a csíraszakasz, az embrionális és a magzati szakasz. A csíraszakasz a megtermékenyítés utáni 8-10 napig (kb. a 2. hétig) tart. Ez idő alatt a zigóta osztódni, fejlődni kezd, és a petevezetéken át eljutva a méhbe beágyazódik annak nyálkahártyájába. A zigóta első osztódására (mitózis) a fogamzás után kb. 24 órával kerül sor. Osztódás során egy sejttömb keletkezik a peteburkon belül, ez a szedercsíra. Ezt követően alakul ki a szedercsírán belül egy folyadékkal teli üreg, ezt az állapotot nevezzük hólyagcsírának. A hólyagcsíra belső sejttömegét alkotó sejtekből keletkezik majd az adott élőlény, míg a körülöttük elhelyezkedő trofoblaszt elnevezésű, nagy, lapos sejtek jelentik a védelmet és a kapcsolatot a környezettel szemben. A méhbe érkező hólyagcsíra trofoblasztsejtjei segítségével beágyazódik a méh nyálkahártyájába. A beágyazódással zárul le voltaképpen a csíraszakasz.
harmadik héttől megkezdődik a szív és az agyvelő kialakulása és az idegrendszer fejlődése. Öt hetes korban már van keze, lába, arca, a hatodik héten látható a gerincoszlop és csontváz. Két hónaposan már 4 cm hosszú, minden szerve kialakul, az izmok mozognak, az agy működni kezd, és megfigyelhetők az első reflexes mozgások. A fejlődő élőlény ebben az életkorban a legsérülékenyebb, a környezeti ártalmak – gyógyszerek, vegyszerek, mechanikai sérülések és egyes fertőző betegségek – akár maradandó károsodást is okozhatnak. A magzati élet harmadik, negyedik hónapjában megindul a mozgás. Ekkor már mindennel rendelkezik, amivel születésekor rendelkeznie kell. A hatodik hónaptól megjelennek a pszichikum kialakulásának feltételei. Kinyitja a szemét, ingerekre erőteljes reakciókkal válaszol (sötétre, világosságra, ritmusváltásokra, rezgésekre, hangokra, hő- és nyomásváltozásokra mechanikusan reagál). A hetedik hónapra gyakorlatilag életképessé válik. A nyolcadik hónapban már álmodik. Az utolsó hónap a születésre való felkészülés jegyében zajlik.
Ezek célzott kezelése ugyanis előfeltétele a magzat egészséges fejlődésének, továbbá, a következő terhességnél, az IUGR megelőzésének. Az ismétlődés kockázatának minimalizálása érdekében az anyánál az alábbi betegségek kizárása indokolt: érrendszeri károsodás (pl. diabétesz, magas vérnyomás, vesebetegség, dohányzás, zsíranyagcsere-zavarok miatt), a vér fokozott alvadékonysága, pl. Leiden-mutáció miatt, nőgyógyászati rendellenességek, ivarcsatorna fertőzések. A méhen belüli növekedés-visszamaradás tünetei, kórlefolyása Az újszülött a normálisnál kisebb súlyú. A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Ez utóbbi esetben a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt. A gyermek arca "öregesen" ráncolt, zsírpárnái erősen hiányosak. A betegség lefolyása. A retardált gyermekek körében 9-27% az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja.
A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére. Emellett az anya egyes betegségei is okozhatnak méhen belüli fejlődési rendellenességeket. Vírusok: - Rózsahimlő ( Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást ( szürkehályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben. A fertőzés nem gyógyítható. - Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
A prenatalis szakaszt a születés zárja le, ami nagyon megterhelő mind az anya, mind a gyermek szervezetére. _____________________________________________________________________ Önellenőrzés 1. ) Ismertesse a méhen belüli fejlődés szakaszait. 2. ) Mit értünk külső és belső tényezőkön? 3. ) Mi az oka annak, hogy a méhen belüli fejlődés során elsősorban az idegrendszert érintik a külső és belső károsító tényezők? _____________________________________________________________________
A liszteriózis agyhártyagyulladást okoz. Környezeti ártalmak: - Röntgen-sugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén. Ha mégis röntgenezni kell az anyát, akkor a hasára ólomkötényt kap, hogy védjék a magzatot. - Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Ha az anya olyan munkahelyen dolgozik, ahol kapcsolatba kerülhet ezekkel az anyagokkal, akkor a terhesség alatt táppénzre kell mennie. Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A szigor oka az, hogy a készítmények károsak lehetnek a magzatra. - Thalidomid: ezt a nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra. Ezután betiltották. - Vérnyomáscsökkentők: a hatásukra a méhlepény és a magzat vérellátása is csökken, ezzel kevesebb oxigén jut a baba szervezetébe.
-9. hetétől a születésig tart növekedés: 3 cm-ről ~50 cm-re; 8 grammról ~3300 grammra ekkor már az összes alapvető szövet és szerv kezdetleges formában jelen van, és a későbbi csontvázat alkotó szövetek elkezdenek keményedni, csontosodni a magzat ebben az időszakban tízszeresére növekszik, és a mozgások összerendezettebbekké válnak Az embrió növekedése és fejlődése: 10-13. nap a sejtek rétegekbe különülnek el (ektod., mezod., endod. )